Lizy segített Bobbynak elkészíteni a reggelit. Ami már inkább ebéd lett miután Sam és Dean is egy óra körül kerültek elő. Samantha ez alatt sétált egy nagyot majd egyúttal szerzett italt az ebédhez. Épp asztalhoz ültek, amikor vki kopogtatott. Bobby felállt és kinyitotta az ajtót, és bár Ellenre számított vki mással találta szemben magát.

-te meg ki vagy?- kérdezte a barna hajú lánytól

- a nevem Mary a bent ülők nagy része már ismer. Bemehetek?

-gyere- mondta Bobby majd beengedte a számára idegen lányt.

-na nézzenek oda!!- szólalt meg Dean

-ennyire nem kell örülni!

-rég nem láttunk! Pontosan mióta is…hm…igen emlékszem mióta majdnem meghaltunk miattad!- váltott hangnemet Dean

-héj nem az én hibám hogy a djinn elkapott. Azt hittem jó vadász vagy- ült le mosolyogva Mary.

-most minek köszönhetjük a látogatásod?- folytatta Samantha

-nyugi nem vadászat miatt jöttem, mindinkább az apátok miatt- nézett a fiúkra Mary.

-apa miatt? Mit tudsz róla?- egyenesedett ki Sam

-igen, tudom hogy mit tett, érted- nézett vissza Samanthára aki lehajtotta a fejét. Még mindig fájt neki hogy Dean miatta vesztette el az apját.- és azt is hogy most jobb helyen is lehetne.

-mint?

-mint a pokol!! Főleg hogy az ő életét kérte vissza!!! Azét az emberét akitől még odalenn is tartanak.

-miről beszélsz??- kérdezte Dean

-az igazságról. Samantha nem egy átlagos lány. és talán tanítani sem kellett volna akkor is remek vadász lenne, de John pontosan tudta miért rabolta el egy évre, hogy miért tanította ki. És hogy miért áldozta fel az életét.

-nem egészen értem!- mondta Dean

-Lizy te és egyedül te vagy aki veszélyt jelentesz mindenkire! A démon gyereke, vagy ahogy a többi kiválasztott is akit a szellemvárosba gyűjtött, de Samantha kiszabadított te pedig rátámadtál.

-ezt mind tudjuk! Nem kell az emlékeztetés.- tette hozzá Sam

-jó elnézést csak segíteni próbálok. Samantha a tetoválás nem feltétlen jelenti azt amit a démon mondott. Te leszel az aki majd elpusztítja a gonoszt. És nem a Colttal!

-hanem?!

-az életével!! Ezért kell élnie, ezért hozta vissza John!!! Mert Samantha maga a fegyver.

-ez baromság!- fakadt ki Dean- nem fogja az életét áldozni olyanért amire van más megoldás is, úgy hogy a démon meghal!! De a Coltól- jelentette ki Dean majd felállt.

- lehet hogy nem hisztek nekem de amikor eljön a pillanat és a jó és a rossz a megfelelő oldalon harcol meglátod hogy igazam lesz. -Állt fel Mary is!

-akkor most már mehetsz is!

-megteszem de emlékezz arra amit mondtam,  lehet hogy most hihetetlennek hangzik, de Samantha az egyetlen fegyveretek, és a harc közeleg. Lizy pedig…- de nem tudta végig mondani mert Dean megfogta és kitoloncolta a házból

-jó köszönjük sziaaa- tolta ki az ajtón majd rácsapta az ajtót.- na ez elment –fordult vissza a többiekhez.

-ki a fene volt ezt?- kérdezte Bobby

-egy ismerős.

-látom de elég sok minden tud rólatok nem?

-talán túl sokat is

-és ha igazat mondott?- kérdezte Samantha

-dehogy mondott. Azt se tudta miről beszél!!

-de elég sok minden stimmelt azzal amiket mondott és ami történt.- összegezte a lány mire Dean mellé guggolt és megfogta a kezét.

-nem leszel semmilyen fegyver senki ellen!! Arra ott a Colt és tökéletes. Nyugodj meg!- simogatta a hátát Dean

-mondjuk rólam sem mondott túl sok jót!- tette hozzá Lizy

-ez a csaj kattant nem kell foglalkoznunk vele!!

-lehet, és ha igaza van?! csak egyetlen percig gondoljuk végig, ha igazat mond akkor veszélyt jelentek rátok!

-és én megfogok halni. Újra- mondta egy ki szünetet tartva.

-na jó fejezzétek be – pattant fel Dean- elég!! Ez a csaj összehordott mindent és ti el is hiszitek!! Nem is ismerjük!!! Azt se tudjuk ki ez!!

-de amikor azt a vadászatot hozta akkor elfogadtad egyből?!!!- világosította fel Samantha

-igen de akkor is kár volt!! most már azért ne dőljünk be mindennek amit mond. Nincs is alapja.

-de van! apád tényleg miattam halt meg!- állt fel Samantha is

-de nem azért mert te egy állítólagos fegyver lennél.

-akkor?

-mert kedvel, mert jó ember vagy mert szeretlek!- soroljam- lépett közelebb Dean

-azért mert te szeretsz ő nem fogja az életét feláldozni!! Te is tudod jól- mondta komoran Samantha majd elment.

-nagyszerű erre jó volt ez a látogatás!- mondta Dean majd utána ment.

-Sam, félek!- szólt halkan Lizy mire Bobby látta útban lesz, majd fogta a tányérokat, amiből végül nem evett senki és elvonult.

-nem kell itt vagyok nem hagyom hogy bármi bajod is essen- fogta meg a lány kezét.-

-és ha igaz?? És tényleg veszélyes vagyok?! Ha bántottam a húgom, ami megtörtént, akkor ki tudja ki lesz a következő!

-nem fogsz senkit bántani nyugodj meg!! Nem hagyom!! És azt sem hogy téged bántsanak!! Szeretlek manó!

-én is!!- mondta Lizy majd a szorosan, megölelték egymást.- de féltem a húgom is!- hajolt el tőle.

-mert hogy?

-egyrészt a lelkét hogy apátok miatta halt meg, nehéz ezt neki feldolgozni. Másrészről ez a fegyver dolog.

-na igen elég sok ez így egyszerre neki de ezért van vele Dean

-na igen a bátyád támaszt nyújt neki de akkor is féltem!! Még is csak a húgom!! Bár közben nem is!!! Jesszus egy évvel ezelőtt még volt munkám normális életem! Most meg!

-most van nem normális életed és én!

-jó csere szerinted?

-mindenképp- mosolygott Sam majd megcsókolta Lizyt.

Ez alatt Dean próbálta megnyugtatni Samanthát akinek az elmúlt napok tényleg elég sok fejfájást okoztak.