Miután Sam sikeresen megzavarta az ünneplést, Lili átment Samanthához bár Dean nem igazán örült neki de egyelőre nem tudott mit tenni. Sam Deannel maradt, aki beavatta öccsét a boldogsága titkába. Samantha épp majszolta a kórházi ebédet, mikor Lili lépett be a kórterembe.

-szia, jó étvágyat - köszönt neki Lili és teljen természetesen viselkedett a lánnyal- hallom beszélni, szerettél volna velem! Nos itt vok!- mosolygott.

-igen- tette le a kanalat Samantha az ismeretlen étel mellé.

-akkor hallgatlak, ja az előbbiért bocsi, nem akartam zavarni- utalt Lili az előbbi bejövetelére

-jaj nem semmi gond! Lili én nem is tudom, mit mondjak!

-hát akkor bajban leszünk, mert nem tudom, mit akartál.- nevetett a lány mire Samantha is elmosolyodott.

-sajnálom-, komolyodott meg- sajnálom és ezerszer is, sajnálom. Tényleg nem tudom, mit mondjak, vagy tegyek, amivel ezt az egészet meg nem történté tegyem

-Samantha- fogta meg Lili a lány kezét- ezt ne is, próbáld. Nem fogod tudni meg nem történté tenni, de nem is baj! Amúgy meg sajnáld is! Tudod milyen kupé, van a szobádban!- mosolygott Lili- de most komolyan, én nem haragszom rád, és ezt már megmondtam Samnek is.

-de miért nem? Miért nem haragszol, hiszen meg is ölhettelek volna téged, Deant Samet mindenkit!- fakadt ki Samantha

-de nem tetted!

-igen- halkult el a lány- de Sam.

-pontosan neki köszönheted hogy itt vagy! Szeret téged, nagyon, igazat megvallva soha nem láttam ilyennek!- mosolygott Lili

-nekem is ezt hajtogatja!

-még jó! Én csak tippelhetek, hogy Dean mit érez, néha ha kiböki a dolgokat! Sam pedig épp az ellentéte sokkal job hidd el

-tudod, majdnem tönkre tettem az életedet, pedig te bíztál bennem, hittél nekem befogadtál. És erre én.

-na igen- hajtotta le a fejét Lili.- de hidd el okkal tettem. Bíztam benned, mert olyan voltál, mint amilyen én. Mielőtt az apám meghalt volna, ott ártott nekem, ahol csak tudott. Megszállt és velem ölette meg a keresztszüleim, a barátom, miatta esett ki egy év az életemből. Tudod, a szülök, mindig ártanak, hiszen a gyerekek lelke olyan minta tiszta üveg, minden ujjlenyomat meglátszik rajta. De van, amikor össze is törik és a legnehezebb összerakni újra. És én kerestem a helyet, a személyt, a lehetőséget hogy jót tegyek ezzel bizonyítva, hogy más vagyok, mint ő.- mesélte Lili- ezért fogadtalak be a történtek után! Ahogyan most is elvárom, hogy vissza gyere, már csak, mert más nem fog nálad rendet rakni!

-de Lili

-velünk maradsz és vita nincs! Szerinted mégis hogy magyarázzam meg Samnek hogy mindennap, sétálgathat, mivel Dean nem adja az autóját senkinek!- mosolygott Lili

-tényleg köszönöm! Mindent, és soha nem fogom tudni meghálálni azt, amit értem teszel!

-de meg fogod tudni! Tudom is mivel!

-na mi az? Bármit megteszek, kérj bármit!- kerekedett el Samantha szeme

-tedd boldoggá Samet!- jelentette ki széles vigyorral Lili majd kiment- akkor később, szia

-de. de Lili! Tegyem boldoggá-, mondta maga elé a lány-, de én.- gondolkodott a lány. Lili visszament Deanhez aki épp Sammel beszélgetett. Mikor Lili megjelent Sam mosolyogva átölelte úgy hogy a szusz is kifújt a lányból.

-Sam- nyögte be- én is, örülök neked-, ütögette meg a hátát.

-én még jobban, gratulálok, Nektek- nézett Deanre majd Lilire.

-köszi, de Samantha vár- szólt közbe Lili

-oh megyek is!- rohant ki Sam.

-na mint akit ágyúból lőnek ki, amint meghalja a lány nevét!

-és ez most téged miért zavar ennyire? -ült le Lili a székre, amin eddig Sam üldögélt.

-mert az öcsém egy démonnal kavar!

-nem démon!

-az volt!

-nem volt!

-most ez jó játék?- emelte fel a kezét Dean

-mi?- nézett rá a lány

-ahh hagyjuk! Szóval miért is jó hogy az öcsém ezzel a csajjal kavar?

-mert szeretik egymást! És látod mire volt képes a szerelmük! Annak köszönhetően vagy most itt!

-nagyon jó, most állítsak szobrot!

-Dean- emelte fel a hangját Lili- fejezd ezt be! Az a lány ugyan olyan, mint én! Démon volt igen és? Megváltozott majdnem belehalt még is mit vársz még? Ennyi erővel engem is kidobhatnál!

-egyáltalán nem hasonlítotok, miért mondod ezt! Jó lehet az apád miatt történtek dolgok, de nem te tetted!

-ahogyan Samantha sem! Kérlek Dean- ült fel az ágyra Lili-, próbálj egy kicsit csak egy kicsit másképp hozzáállni a dolgokhoz, és ahhoz hogy Sam tényleg szereti a lányt.

-jó tehetek mást?- ráncolta a homlokát Dean

-hát. nem!- mondta Lili és egy csókot nyomott a férfi arcára.

Két nappal később.

Deant haza engedték, ahogy Samanthát is, hiszen mindketten felépültek. Sam segített Samanthának összepakolni a szobájában és minden démonhoz kapcsolod dolgot, kidobta, azaz jobban mondva elégettek. Deannek még vigyázni kellett sebére, de gyorsabban gyógyult, mint gondolta. Lili, pedig elújságolta Ellennek és Bobbynak is a jó hírt miszerint gyereke lesz. Ellennek nem okozott újdonságot, hiszen ő már sejtette viszont Bobby rettenetesen boldog volt. Még Lili is meglepődött rajta. Hetek teltek el úgy hogy Samantha egyáltalán nem, mert Dean szemébe nézni. Sam csak vigasztalta hogy nem lesz gond, és majd megbékél ő is, hiszen rajta kívül mindenki kedves volt a lánnyal. Sam főleg hiszen próbált mindig a kedvében járni, ami nagyon imponált Samanthának.

Egyik reggel Lilit rosszulléte ébresztette, így sűrű léptekkel hagyta ott a mellette békésen alvó Deant. Mikor visszafeküdt Dean már fent volt és magához ölelte a lányt.

-na jobb?

-ahj, remélem, már nem sokáig fogok így kelni! Viszont szeretnék tőled kérni vmit!

-mit is?

-ma beszélj Samanthával, szegény annyira fél tőled és már mindenkivel tisztázta a dolgot csak veled nem!- könyökölt fel Lili

-és most ez ennyire fontos, hogy velem jóban legyen!

-ha neked nem is, akkor legalább az öcsédre való tekintettel! Dean kérleeek- nézett boci szemekkel Lili a férfira, aki nem tudott mit mondani.

-jó, ha ez minden vágyad!

-imádlak- nyomott egy nagy puszit a férfi arcára majd újra mellé feküdt. Pár óra múlva mindenki felkelt és a reggelihez készülődött. Samantha épp a fürdőbe tartott, amikor Sam jött ki egy száltörülközőben, hiszen épp zuhanyozott. Samantha annyira lefagyott a látványtól hogy kiesett a kezéből a törülközője.

-na ennyire nem vagyok ijesztő- mosolygott Sam

-nem, dehogy. Csak. ö. mindegy- hajolt le gyorsan Samantha majd mikor felnézett Sam ott állt előtte

-igen látom-, mondta majd megcsókolta a lányt. Majd fél órával később ők is csatlakoztak a reggelizőhöz. Miután végzett mindenki, Lili oldalba bökte Deant majd felállt és Samet is magával ráncigálta, aki mielőtt felállt volna egy puszit nyomott Samantha arcára. Miután kiürült az asztal, Dean és Samantha ült egymással szemben.

-khm, megyek, segítek nekik.- állt volna fel a lány

-várj! Beszélni szeretnék veled!- mondta Dean

-velem? -ijedt meg a lány

-igen, tudod, látom, hogy te tényleg teljesen levetted a lábáról az öcsém és épp ezért arra jutottam, hogy jobb, ha tisztázzuk a kettőnk közötti dolgokat!

-értem, nézd én Lilinek, elmondtam, hogy mennyire sajnálom, ami történt és tényleg szeretném vhogy jóvátenni.

-megtetted!

-mi? -lepődött meg a lány

-igen, mert látom hogy Sam tényleg boldog! És nekem ez a legfontosabb, amellett látom hogy te nem az a lány, vagy aki itt elkezdett démonizálni!- mosolyodott el a férfi mire Samantha kicsit megnyugodott.- szóval részemről minden elfelejtve, azaz kezdjünk tiszta lappal. Nos?- kérdezte Dean

-köszönöm- hatodot meg a lány és nagyon örült neki hogy végre Deannel is tisztázta a dolgokat!