Mialatt Samantha a démoni tervét vitte véghez, az alatt Dean a nappaliban kapcsolgatta a TV-t, Lili és Bobby a konyhában beszélgettek, míg Ellen Sammel pakolászott a földszinten lévő kisebb szobában, amit úgymond raktárnak használtak. Nem is sejtve, hogy mi vár rájuk. Samantha felállt és az árnyak is megjelentek.

-remek, tudtam, hogy sikerülni fog.- mosolygott elégedetten, amikor egy árny odasuhant elé és előtte lebegett.

-mossstt peediiig, láásss- súgta Samanthának és a démon szeme tükörré változott és a lány a jövőt látta benne. És bár egész eddig csak arra várt, hogy mindez, amit lát, bekövetkezzen most a cél előtt megijedt. Az hogy látta Bobby és Ellen halálát, hallotta Dean utolsó szavait és látta Lilit összeesni, talán még nem is rendítette meg, de az, amikor a démon Sam halálát mutat neki Samantha szemében könnyek, gyűltek.

-ne- mondta halkan és erőtlenül

-moosstt mááár neemm teheetsszz semmmit- súgta a démon majd odasuhant a többi 3hoz akik mögötte álltak. A 4 árny, pedig készen állt, arra hogy feladatát bevégezze, azaz megölje áldozatát. Samantha szemben állt a 4 árnnyal és a szíve mélyén már bánja azt, ami történni fog. -annyi mindent feláldoztam, olyan sok nap eltelt a semmittevéssel, és most itt az idő- mondta magabiztosan és haraggal a hangjában.- Most meghalnak, mind, egytől-egyig. De a lányt, hagyjátok nekem!!! Most pedig kezdetét veszi a bosszú- emelte fel az ujját Samantha majd, leeresztette kezét. Ez alatt a ház más részeiben semmit nem fedeztek fel abból a rosszból, ami már közelebb nem is lehetett volna hozzájuk. Lili épp kijött a konyhából, amikor meglátta az egyik árnyat Dean háta mögött állni. Mikor a férfi Lilire nézett nem értette a lány szemében lévő riadságot.

-Dean- mondta halkan

-Lili mi a baj?- állt fel Dean és ebben a pillanatban lövés dördült. Lili kihúzta a mellette lévő komód egyik felső fiókját és kivette belőle a fegyvert aztán gondolkodás nélkül az árnyra lőtt, aki eltűnt. Lili sűrűn kapkodta a levegőt Dean pedig odarohant hozzá.

-minden rendben?- kérdezte

-ugye erre most nem vársz értelmes választ, keressük meg a többieket, lehet ez a vmi nem egyedül, van.- hadarta Lili majd Bobbyhoz rohantak a konyhába. A férfi jól volt, nem is tudott a történtekről csak a lövést hallotta. Viszont Ellen és Sam a másik lenti szobában voltak.

-gyerünk Ellenék bajban, lehetnek-, mondta Bobby és a hármas kirohant a konyhából és a nappaliba érve, jócskán meglepődtek azon, amit láttak. Sam és Ellen ott álltak megdermedve mögöttük egy árny lebegett és fekete csík húzódott Samék torka mentén, jelezve bármikor megölhetik őket.

-mit csináljunk?- kérdezte halkan

-egyelőre fogalmam sincs, de nem hiányzik neked vki?

-Samantha- mondta egyszerre Bobby és Lili.

-pontosan- tette hozzá Dean mikor Samantha két árny kíséretében megjelent.

-csak nem engem kerestetek?- lépett be a lány mosolyogva

-mondhatni igen- válaszolta Dean miközben előrébb lépett maga mögé utasítva Bobbyt és Lilit. Nem mintha az bármitől is megvédte volna őket. Samantha Samék elé lépett, ahogyan a két árny is követte példáját.

-nos örülök hogy így összegyűltünk- váltott feketére Samantha szeme

-még hogy minden okés a csajjal- mondta Lilinek Dean mire a lány beleegyező tekintettel nézett rá.- mit akarsz?- kérdezte tőle Dean

-vajon mit is akarhatnék, hiszen meg van mindenem- tette csípőre a kezét a lány-, van egy remek barátnőm- utalt Lilire, aki azon nyomban a falnak csapódott. Majd egy árny állt felette abban a pillanatban- Van egy öregember, aki megkeseredve ácsingózik a fiatalokon-, folytatta Samantha majd Bobby is hasonlóan végezte, mint Lili és ő is kapott egy árnyat.- és itt vagy te, drága Dean.- lépett közelebb Samantha

-maradj ott, ahol vagy!- mondta dühösen Dean felemelve fegyverét.

-azt hiszed, az használ ellenem?- nevetett a lány- egy fegyver!

-Samantha- mondta gyengén Sam már amennyire tudott beszélni a nyakán lévő szorítással.

-Sam- fordult oda a lány- sajnálom-, mondta a lány eredeti hangján-, dehogy sajnálod, őt is elpusztítod, ahogy a többieket is- folytatta mély gonosz hangján, majd Deanhez fordult.

-büszke lehetsz! Te leszel az első, akivel végzek! Hidd el nem fog fájni.- mosolygott a lány majd Dean mellkasa erősen vérezni kezdett majd térde kényszerült a fájdalom miatt.- ne, nem tehetem ezt- szólalt meg Samantha és egy pillanatra, abba hagyta Dean kínzását.- dehogy nem megteszem, hiszen miért ne tehetném, azt hitték, megöltek, de engem senki nem pusztíthat el.

-biz. tos vagy ebben- mondta nehézkesen Dean fel fele pillantva mire Samantha folytatta, amit elkezdett.

-ha te meghaltál, kit szeretnél kivel, folytassam, esetleg a kicsi Lilivel- hajolt oda mikor Dean már elvesztette az eszméletét a fájdalomtól.

-hagyd abba, ha vha is jelentettem neked vmit nem teszed ezt- küszködött Sam, mikor Samantha oda fordult.

-jaj kicsi Sammy, hát nem látod a te Samanthád átvert. Te, pedig beleestél egy démonba

-ő nem gonosz

-tényleg? Akkor minek neveznéd azt, amit most csinál??

-tévedésnek!! Samantha tudom hogy te jó vagy és hallasz engem, kérlek! Le tudod győzni.

-ne nevettess, egy ilyen gyenge lány semmire nem képes, és most fogd be, zavar a hangod!- legyintette le Samantha majd Lilihez lépet, akinek könnyek folytak le az arcán látva Dean szenvedését.

-Lili, mit is mondhatnék....köszönöm- mondta Samantha gúnyosan- nélküled, nem tudtam volna ilyen egyszerűen ezt megcsinálni. De te idehoztál, befogadtál, bíztál bennem, milyen vicces azok után, hogy majdnem megöltelek!- nevette el magát a lány- de, ami késik, nem múlik.- nézett újra a lány szemébe, aki mögött az árny állt.- rád bízom, nekem még más dolgom van-, mondta Samantha utasítás képp a démonnak, aki kirángatta Lilit a házból.

-ne, ne ne Samantha ne!! Kérlek, ne tedd ezt!!- kezdte újra Sam

-kezdesz idegesíteni, ezzel csak azt éred el, hogy te leszel a következő!- lépett oda Samantha és megsimította a férfi arcát. Sam a lány tekintetét fürkészte, ami egy pillanatra újra ég kék színben ragyogott és könnyes volt.

-Samantha- mondta halkan a fiú

-Sam annyira sajnálom, de nem tudtam ellene tenni, ahogy most sem! Úgy akartam, hogy minden jó legyen! És mi ketten együtt legyünk, de nem lehet

-miért ne! Samantha erős vagy tudsz ellene tenni! Csak akarnod kell hallod!

-nem- mondta halkan Samantha és hátrébb lépett.

-Samantha. én. Szeretlek!- jelentette ki Sam mire a lány, felkapta a fejét.

-tessék?

-szeretlek, szeretlek - ismételte meg Sam egyre magabiztosabban

-te engem szeretsz? De hát én.

-igen téged, ahogy vagy, a tekinteted a mosolyod a lelked miatt! Azért mert kedves és szeretetre méltó vagy!

-én.- hajtotta le a fejét majd fekete szemekkel nézett fel.- ez olyan megható, akárcsak egy esti kisfilm. ELÉG!

-ne- hagyott fel a reménnyel Sam majd egy könnycsepp hagyta el a szemét.

-drága Sammy hát csak nem sírsz! Jaj de megható!- gúnyolódott Samantha

-lehet neked vicces, de Samantha érző ember, tudom!!

-kevés az elmélet Sammy, a gyakorlat vhogy mást mutat.- mondta Samantha majd megfordult és intett a démonnak, aki fojtogatni kezdte Samet.- remek akkor már csak ketten maradtatok-, csapta össze a kezét.

-Sa. mantha. sze. ret. lek- nyöszögte Sam, mikor a lány megfordult és ránézett a férfira, akiben már alig volt élet.

-még most sem adod fel? Most amikor már meghalsz, még mindig ezzel jössz?

-igen

-ez olyan fura, mintha.- ráncolta a szemöldökét Samantha mikor Sam nyakán kioldódott a szorítás. A fiú levegőért kapkodva esett a földre.

-mi történik- nézett Samantha kétségbeesve a démonokra, amik eltűntek. Ahogy a benti démonok úgy kint épp Lilivel küzdő démon is eltűntek. Samantha a hasához kapott és fájdalmasan ereszkedett térdre. Sam odamászott hozzá és az arcát simogatta.

-Samantha, tarts ki hallod nagyon jó, voltál, vége, legyőzted te egyedül!- suttogta Sam majd lágyan megcsókolta a lány

-Sam, én is...- nyelt egy nagyot Samantha- én is...sze..retlek...- mondta ki majd nagy levegőt vett és eszméletét vesztette.