32.fejezet

Örömhír

Dean ölébe vette Ryát és bevitte a szobájukba. Ellen a nyomában ment vele együtt. Mikor Dean lerakta az ágyra Rya kezdett magához térni. Ellen hozott egy pohár vizet.

-Rya- mondta halkan Dean miközben az arcát simogatta- Rya ébredj!

-Dean, mi történt?- kérdezte Rya

-elájultál! Tessék itt a víz igyál egy kicsit!- majd Rya felült és ivott belőle!

-na most már jobb?- kérdezte Dean, mire Rya bólintott.

-de miért ájultam el?- kérdezte Rya

-gondolom amiért beverted a fejed és valószínű kaptál egy enyhe agyrázkódást és ezért ájultál el!- magyarázta Ellen.

-és akkor emiatt is volt hányingerem igaz?

-pontosan- válaszolta.

-tényleg erre nem is gondoltam- mondta Dean

-miért mire gondoltál?- kérdezte Rya aki visszaadta a poharat.

-hát a szendvicsek, hirtelen etted és sokat!!

-jó a lényeg hogy jobban vagyok- mondta Rya majd fel akart állni, de Dean nem engedte.

-nana azért pihenj egy picit az nem árthat, és hozok a fejedre jeget!- mondta Dean, majd kiment. Rya pedig kiment a mosdóba és megmosta az arcát. Hirtelen megint hányingere támadt és mivel közel volt a WC így könnyített magán. Dean épp ekkor jött vissza a szobába és hallotta, hogy Rya újra rosszul van. mikor kijött elég sápadt volt.

-megijesztesz, nem kellene elmenni egy orvoshoz, ha ennyi súlyos ez a fej sérülés!- aggódott Dean odaadva a jeges zacsit Ryának aki visszafeküdt az ágyba.

-Dean max agyrázkódás és voltam már ennél rosszabb helyzetben is túlélem.

-jó de..

-Dean nyugi, nem szabadulsz meg tőlem!! Egykönnyen biztos nem!

-de nem is akarok- simogatta meg Dean Rya kezét!

-akkor jó, most alszom egyet!

-rendben. Pihenj én kint leszek ha vmi kell szólj-mondta Dean majd megcsókolta Ryát és kiment.

Pár óra alvás után Rya hirtelen ébredt fel, és ült fel az ágyon. Rosszat álmodott de nem pontosan emlékezett rá. Felkelt rendbe szedte magát majd kiment. Kint Mya és Sam egy asztalnál ülve beszélgettek, Mya már indulni készült.

Dean pedig a pultnál ült, Ellennel beszélgetett az apjáról, és a démonról meg az elkövetkezendő dolgokról. Rya oda ment hozzájuk közben intett Saméknek köszönés céljából. Leült Dean mellé.

-Rya fel is keltél? Elég nyúzottnak tűnsz!

-hát nem aludtam túl sokat meg jól sem, szóval olyan mintha nem is aludtam volna!- jegyezte meg Rya- minden bajom van!

-konkrétan? Rya ez már tényleg idegesítő, esküszöm ilyen hisztis soha nem voltál!

-én nem hisztizek- pattant fel Rya

- akkor meg, minek mondogatod hogy rosszul vagy! Mondtam pihenj vagy menj orvoshoz!

-tudod mit Dean, tartsd meg magadnak a véleményed ha ennyire nem érdekel mi van velem- mondta már hangosan és dühösen Rya mire Sam és Mya is odafigyelt.

-Rya én csak azt mondom hogy ezzel a hisztivel csak azt éred el hogy ki készítesz mindenkit!- mondta a sörös üveget forgatva a kezében

-mindenkit vagy csak téged??- nézett a többiekre Rya

-azt hiszem most megyek- mondta Mya majd felállt és kiment, de előtte elköszönt Samtől és Ellentől, Deannek csak intett egyet aki egy bólintással vette az adást.

-látod Rya, erről beszéltem szegény lány már menekül!

-tudod mit- mondta Rya akiben nem kicsit fel ment a pumpa- akkor légy boldog-majd fogta a sörös üveg tartalmát Dean fejére locsolta!- de nélkülem!- majd Rya beviharzott a szobájába, fogta a csomagját beledobálta a kint lévő dolgait, majd újfent kiviharzott Deanékhez. Aki az előbbieknek köszönhetően kicsit elázott. Dean a szemével követte Ryát aki az ajtó fele tartott.

-oké vagy bocsánatot kérsz vagy többet nem látsz!! Szóval menjek vagy maradjak??- állt Rya a kijáratnál Deanre nézve, aki oda sem fordult úgy válaszolt.

-ha már arra mész nézd meg nem áll napon a Chevy nem tesz jót a fényezésnek!

-értem, akkor sziasztok!- majd Rya könnyes szemmel kivonult. Kint volt még Mya épp a kocsijába pakolt mert indulni készült!

-Mya- lépett oda hozzá Rya- eltudnál vinni Philadelphiába?

-persze, arra fele megyek amúgy is!! Van egy kopogó barátom őt akarom elintézni. És a fiúk?

-ők maradnak!! Akkor mehetünk?

-persze dobd be hátra a csomagod és szállj be- mondta Mya majd miután beszálltak elhajtottak a fogadó mellől. Sam odament Deanhez miután az ablakból látta elhajtani a terepjárót.

-te Dean a sört belső fogyasztásra ajánlják!!- jegyezte meg Sam- amellett szerintem élted második legnagyobb hibáját követted el!!

-tényleg okos tojás akkor mond meg mi volt az első?

-az hogy összevesztél vele!!

-Sammy, kérlek!! Pofa be!

-Dean vagy most menj utána vagy késő lesz, egyáltalán mi ütött beléd? Hagytad hogy elmenjen!

-Sam te osztogatsz tanácsokat?? Fél éve még egy csajjal sem ismerkedtél meg!! Úgyhogy hagyjál!- mondta Dean majd bement a szobába átöltözni és lemosni magáról a sört. Épp a fürdőben volt amikor nagy robajt, kinézett az ajtón és Myát látta ahogy Ryának segít bejönni. Ugyanis a lány a hasát fogta és alig tudott járni. Leültették egy székre és Rya fájdalma kiült az arcára. Ellen vitt neki vizet és hívta az orvost! Dean még mindig az ajtó résén figyelte az eseményeket ugyanis a történtek miatt nem mert Rya szeme elé kerülni. Majd visszament vett egy nagy levegőt és kiment.

-Rya nyugi az orvos pár perc és itt lesz!- nyugtatta Ellen

-rendben, de mi ez, annyira fáj!

-nyugi én sejtem mi a baj, nem lesz semmi gond oké csak nyugodj meg!! ez a legfontosabb vegyél mély levegőt!

-oké- mondta Rya majd megpróbált mélyet lélegezni ami kicsit enyhített a fájdalmán. Dean közben odasétált Sam és Mya mellé! Majd Rya szemében nézett aki elfordította a fejét. Ekkor ért oda az orvos, akivel Rya egy jó félórára bezárkózott a szobába. Dean kint vár Sammel és a többiekkel, aggódott Rya miatt főleg mert rájött Rya nem csak hisztiből csinálta ezt a cirkuszt. És egyáltalán hogy gondolhattam!- mondta magában!

Majd miközben Dean magát ostorozta kijött az orvos Ryától.

-na hogy van? –kérdezte Dean odarohanva

-a hölgy most pihen, vmi nagyon felzaklatta ez okozta a rosszullétet, de adtam neki nyugtatót most már rendben lesz. –mondta a doki!

-jó de mi a baja? Tudja napok óta rosszul van! ma volt a legrosszabb!

-nos ez érthető, ugyanis a hölgy állapotos!! De még elvégzek néhány vizsgálatot hogy biztosra tudjuk. De most mennem kell- mondta- de itt a névjegyem nézzenek be hozzám- adta Deannek aki lefagyott az előbb elhangzottaktól és nem látta, hogy a doki mit nyújtogat neki, így Sam elvette és megköszönte. Majd Ellen kikísérte a dokit. Sam leültette Deant mert látta ha nem teszi akkor Dean pár perc múlva zsibbadás által esik el.

-Dean jól vagy?- mosolygott Sam majd Myára nézett, majd vissza Deanre.

-aha- mondta halkan Dean, és meredt maga elé- Sam én apa? Egy gyerek? Nekem..-

-oké Dean csak nyugi, ez van ideje felnőni!- mondta Sam mikor Rya jött ki a szobából. Dean felpattan és odament hozzá.

-Rya én akkora egy ökör vagyok!

-én nem én mondtam- ment el mellette majd a pulthoz ült.- Ellen kérhetek enni vmit.

-persze mársi készítek vmit!!

-nem majd én- vágott közbe Dean

-te még egy szendvicset sem csinált életedben- mondta Rya

-majd most! Legfeljebb Sam segít!- majd elrángatta Sammyt a konyhába!

-Dean én nem tudok főzni!!- hadarta Sam Deannek!

-kit érdekel én sem, de Ryának most tartozom ennyivel. Sőt! Na segítesz vagy nyafogsz még egy sort?

-jól van de egyáltalán mit akarsz csinálni!

-nem tudom, de ismred a közmondást, menet közben jön az ötlet vagy hogy!

-Dean az evés közben jön meg az étvágy!

-hasonlo na gyere.- majd a fiúk bevonultak a konyhára. Ellen, Rya és Mya kint maradt.

-és merre van Jo?- kérdezte Mya

-elment pár napra, gondolkodni!- felelte Ellen

-értem, azt hiszem maradok addig!

-de menni akartál nem? –kérdezte Rya

-igen de ha megfigyeled ahányszor kiteszem innen a lábam vmi miatt vissza kell jöjjek!

-igen- mosolyodott el Rya

-és hogy vagy?

-hogy lennék, kilenc hónap múlva 3szor ekkora leszek, utána meg egy perc szabadidőm sem lesz!

-miért? Ott lesz Dean majd segít!- mondta Ellen

-Dean- nevetett Rya- Dean utálja a gyerekeket, egyet sem ismer! Akkor most miért lenne más?!

-mert ez az ő fia lesz!

-vagy lánya!- javította ki Myát- de teljesen mindegy. Láttad hogy viselkedett, pedig csak rosszul voltam, ezek után csak rosszabb lesz.

-ne mondj ilyet, nézd meg kaját készít pedig köze nincs a főzéshez!- mondta Mya

-na igen de Samnek sem- mosolygott Rya amikor Dean és Sam megjelentek két tányérral a kezükben. Majd letettél Rya elé!

-ez meg mi?- kérdezte a lány utalva arra a vmire ami a tányérokon volt!

-ez saláta alá Dean, ez pedig – majd Samre nézett- mustáros ketchupos kenyér?????

-az- vont vállat Sam- nem találtam mást!- fogadkozott.

-imádom, az tökéletes lesz a salátára most nem vágyom!- mondta Rya majd neki látott a kenyérnek Sam pedig elégedett mosollyal nyugtázta sikerét!! Dean pedig elszontyolodva ült le Rya mellé.

-beszélhetnénk?

-most eszem!- mondta Rya, majd Dean megsimogatta a hasát, mire Rya ránézett. Sam pedig összenézett Myával és úgy döntöttek kint tágasabb, Ellennel együtt.

-Dean- tette le a kenyeret Rya- ha nem leszek rosszul már rég nem itt lennék, és nem veled! Akkor is ezzel jönnél?

-igen, már akkor megbántam amiket mondtam amikor kiléptél innen de tudod, ezért is hasonlítok apámra annyira, makacs vagyok és büszke!

-tudom- mosolyodott el Rya- remélem a gyereked ezt nem örökli.

-de a te hisztidet se!- tette hozzá Dean- akkor?

-akkor?

-akkor gyerekünk lesz?

-úgy néz ki, apuci!- majd megcsókolták egymást!