18. fejezet

Az alku

Miután Dean magához tért azonnal kérte az orvosokat menjenek az alagsorba, mert ott van Rya és hogy rosszul van. nem nagyon hittek neki de két ápoló lement, hogy ellenőrizze. Dean addig önkívületi állapotba került és bár a sérülései már nem voltak életveszélyesek Sam nagyon aggódott érte látva a viselkedését.

-Dean mi ez az egész?

-Rya ott volt láttam és apa hol van apa??

-Dean nyugodj meg mert szívrohamot kapsz a végén.

-SAM nem tudok megnyugodni Rya hallott és apa? Mi van apával!!!

-Dean miről beszélsz Rya nem halott!- magyarázta Sam.

Közben a két ápoló felhozta Rya testét a kazánházból, ahol megtalálták. Dean és Sam látták amint ágyra teszik és orvosok hada állja körül. Sam felsegítette Deant és az ajtóból látták, hogyan küzdenek Rya életéért. Az orvos nem volt bizakodó több mint 10 perce volt halott, semmi életjel és nem reagált semmire. Dean szemében könnyek gyűltek és csak a fejét csóválta és nem akarta elhinni az elmúlt percek eseményeit. Az orvos közben feladta a küzdelmet. Dean pedig ezt nem fogadta el.

-ne!! csináljon vmit hallja!!- kiabált Dean

-nem tehetünk semmit a hölgy meghalt! Nővér mondja ki a halálidőpontját!- jelentette ki a doki, de ekkor olyasvmi történt, amire nem számított senki.

Rya egy hatalmas sóhajjal magához tért majd! Az nővérek és az orvos odarohant rögtön elvégezték a vizsgáltatokat Rya pedig miután magához tért kis időre rá elájult.

Eközben John visszatért és bement Deanhez! Dean nagyon meglepődött de örült neki.

-apa! Jó látni téged!

-téged is fiam! Örülök. Hogy jobban vagy!

-apa és láttam ami a alagsorban történt ez az egész? Mi volt?

-Dean, a dolgokat csak idővel értheted meg! De nyugodj meg most már minden rendben lesz! Csak egyet kérek tőled! Vigyázz Sammyre rendben!

-apa de hát eddig is ezt tettem! Megnyugodhatsz vigyázok rá.

-fiam- majd odahajolt Deanhez és olyasmit mondott, amin Dean nagyon meglepődött! Majd elhúzodott tőle- szeretlek Dean! –majd kiment és Dean többé nem látta az apját. Élve nem!

Rya pár óra múlva, kábultan de magához tért. Mikor körbe nézett nem tudta hol van. de meglátott egy homályos alakot aki az ablaknál állt. Dean volt az már civilben ugyanis kiengedték.

-Dean- mondta erőtlenül Rya

-Rya végre, hogy vagy?- ment oda Dean

-nem tudom, mi történt én, nekem most nem itt kellene lennem!

-igen tudom!

-mi?

-az alkudat fellicitálták!

-tessék? De én, megegyeztem vele és meghalt….

-nem nem haltál meg vagyis igen de…- itt elhallgatott Dean

-én, ezt sem tudtam jól csinálni igaz?- fakadt sírva Rya- és John? Hol van?

-apa, nincs itt meghalt!

-mi????- képedt el Rya

-igen ő volt aki alkut kötött a te éltedért!

-Dean, istenem!- majd Rya nem tudott már mit mondani! Csak sírt.

Egy héttel később Rya már felkelhetett, de még nehezen tudott járni a keze pedig még a műtét nyomát viselte. A nővérek segítettek neki öltözni, enni és mindenben amire szüksége volt, de lassan elhagyhatta a kórházat. Azonban nem volt hova mennie. Dean és Sam pár nappal a felébredése után elmentek és azóta nem látta őket. Gondolta nem is számíthat arra hogy visszajöjjenek hisz az elmúlt hetek eseményei megviselték őket. Ahogyan Ryát is!

A nővér épp kitolta a parkba amikor Deanék visszaérkeztek a kórházba. De nem Rya miatt csak elköszönni tőle. Legalábbis Dean így tervezte. Viszont mielőtt odaértek volna Ryához Dean hallotta ahogyan a nővér elmondja vkit hívnia kell aki elviszi innen! Rya a parkban üldögélt. Telefon volt a kezében de nem tudta kit hívjon. Majd ekkor Dean és Sam lépett hozzá.

-Sam, Dean, hát ti?

-csak gondoltunk megnézzük hogy vagy!- felelte Sam

-köszönöm, próbálok felépülni. És ti?

-megvagyunk!- felelte Dean- igazat megvallva elköszönni jöttünk!

-értem, kedves tőletek!- felelte Rya szomorúan.

-próbálj minnél előbb felépülni-, mondta Sam- és köszi amit tettél! Szia- mondta majd elment!

-szia Sam! Vigyázz magadra.

-új telefon?- kérdezte Dean Rya mobiljára utalva!

-igen- mosolygott Rya- de egyelőre nem sok hasznát veszem!

-Dean én nem így akartam!

-igen azt tudom!- vágta rá és guggolt le hozzá- de belegondoltál egyáltalán mit csinálsz, vagy hogy mit okozol ezzel nekem!!??!!

-én csak…

-Rya, szerinted hogy éltem volna azzal a tudattal hogy miattam haltál meg?

-értsd meg azt akartam, hogy újra egy család legyetek és hogy John végre veletek lehessen!

-de nem lettünk!- fordította el a fejét Dean, majd felállt.- akkor gyógyulj meg! És remélem megtalálod a helyed!

-Dean ami velem történt nem fog elmúlni soha és nem lesz normális életem.- felelte kedvetlenül Rya. Majd Dean elsétált, szomorúan, csalódottan, és kicsit szerelmesen. De nem tudta mit is érez most. Annyi dolog volt most a fejében a szívében.

Közben  Rya telefonálni próbált. Dean még visszafordult még a Chevy előtt és látta ahogyan Rya próbálkozik. Bár nem hallotta miről beszél de látta nem sok sikerrel jár.

Rya az apját próbálta felhívni.

-apa? Én vagyok, tudom, hogy ritkán beszélünk, de most segítened kellene, kórházba kerültem, és hazakellene vigyél, mi? Apa de ….apa…apa kérlek!- majd Rya letette a telefont az apját nem nagyon érdekelte a dolog.

Rya végső elkeseredésében az anyját próbálta, de csak az üzenetrögzítő válaszolt. Ennyi. Rya mást már nem tudott kit felhívni. Dean ezt látta és nem tudta így itt hagyni Ryát, bár haragudott rá meg nem is, bármit is érzett ezt így most nem tudta abbahagyni.

Így visszament és meglepte Ryát azzal, hogy felajánlotta segít neki és elviszik magukkal. Segített neki felállni a székből majd az autóhoz segítette. Egy kisvárosba mentek ahol Bobby lakott. John egy régi barátja. Ő adott menedéket a fiúknak és Ryának akinek jócskán volt még gyógyulni. Kezét ugyanis meg nagyon nehezen tudta mozgatni.

Dean azonban nem hagyta magára. Bár még nem bocsátott meg neki, de nem is tudott rá haragudni, hiszem az életét adta volna érte.

Rya épp azt figyelte ahogy Dean próbálja rendbe hozni a totálkárosra tört Chevyt. Dean ne adta fel, elhatározta olyanná, varázsolja álmai autóját, mint amilyen új korában volt.

-Rya ide tudnád adni a csavarkulcsot?- kérdezte Dean

-Dean messze van.- mondta Rya aki egy széken ücsörgött.

-akkor hozd ide! Gyerünk!!- bíztatta Dean aki épp akkor gurult ki a kocsi alól!- na menni fog!!!

Rya nagy nehezen felállt majd odament a szerszámos ládához és kivette a kulcsot. Oda vitte Deannek.

-tessék!

-nyújtsd ide!- mondta neki!- ne-ne a másik kezeddel!!- szólt közbe, mikor látta, hogy Rya a ép kezével nyújtaná neki.

-Dean nem megy értsd meg nem tudom!

-vagy csak nem akarod!!

-mi?

-Rya legalább próbáld meg? Vagy mindent így fel adsz? Ennyire nem érdekel semmi?

-de FÁJ- vágta rá dühösen!

-nekem is fáj sok minden mégis, letudom győzni csak akarni kell!

-akkor tudod mit itt a kulcsod!- mondta majd odadobta elé és elment!

Dean pedig utána sietett.

-héj-héj várj hallod! Add ide a kezed!

-hagyjál!

-Rya- mondta majd elé állt!

-na legalább idáig érintsd meg a kezem csak ennyit kérek!- mondta Dean és Rya sérült kezétől pár centire odatartotta.- csak ennyit gyerünk!

-jól van- egyezett bele Rya, és nagy nehezen sikerült neki és Dean mosolyogva megszorította a kezét.  Látod ennyi!

Így teltek a napok, és a Chevy is újjá épült, Rya is felépült de a kezén még kellett viselnie egy védőpántot. Így nézett ujjbab vadászat elé a hármas akit bár az élet megviselt, de túl voltak rajta. De még sok harc várt rájuk és sok titok felfedése.