15. fejezet

az utazás vége

A fekete Chevy Wisconsin felé vette az irányt, mert a helybéli fiatalok találtak egy csontvázat és vmi fura nyaklánc volt a nyakában. Később a két fiatal meghalt. Éjszaka volt Dean vezetett Rya ült mellette Sammy pedig hátul aludt. Épp egy Reo Speedwagon szám szólt a lejátszóban, de halkan Sam miatt. Rya a mellette futó tájat figyelte és a számot dúdolta. Dean többször is ránézett, de nem szólt semmit. Kicsit megnyugodott mióta beszélt Ryával az érzéseiről és hogy talán több is lehet köztük, mint barátság.

-hiányzik ugye?- szólalt meg Dean

-micsoda?- kérdezett vissza Rya

-hát az éneklés vagy tévedek?

-nem- mosolyogott Rya- de azt hittem te csak a rockot kedveled az ilyen langyi zenét nem?

-én ilyet nem mondtam!- tagadott Dean, kis mosollyal a szája szélében.

-nem persze. De még utalni sem utaltál rá igaz!

-pontosan!- majd Ryára nézett és megfogta a kezét!- jesszus nem fázol? Jég hideg a kezed!

-pedig nem- válaszolta Rya

-na gyere ide-, mondta, majd Dean egy kézzel fogta a kormányt a másikkal átkarolta Ryát.

-tényleg nem fázom!

-most zavar hogy átöleltelek?

-az nem de akkor sem fázom!- mondta Rya mosolyogva

-na de visszatérve hiányzik az éneklés?

-na igen szerettem, meg hát pénzt is kaptam értem- mesélte Rya- de miért kérded?

-tudod van egy ismerősöm, Wisconsinban és van egy jó kis bárja, ha gondolod felléphetnél!

-ez komoly?- ült feljebb Rya és nézett rá Deanre

-szoktam én hazudni?- kacérkodott Dean

-ahh, na de tényleg megkérnéd csak miattam, hogy énekelhessek?

-igen!- vágta rá Dean

-ez most, uhh megléptél Dean, de köszönöm!!- mondta majd egy puszit nyomott az arcára.

-oké és legalább pénzünk is lesz! Tudod mostanában a póker sem a régi.

-gondoltam, hogy vmi oka csak van!

-ez csak egy érv ami mellette szól!! Nem mindegy!- vágta ki magát Dean

Majd Rya kényelmesen visszadőlt Dean vállához és már szinte hallotta ahogy dobog a szíve. Majd erre az ütemre lassan álomba merült. Miközben Dean vezetett a másik kezével Ryát simogatta.

A reggeli órákban már meg is érkeztek Wisconsinba, Rya pedig a napsugarak bevilágítására ébredt fel. Dean pedig épp ekkor parkolt meg a panzió parkolójába, ahol kivett két szobát. Sam is felébredt időközben majd a hármas elfoglalta a szobákat.

Rya épp ledőlt egy pillanatra, amikor Dean kopogtatott, majd nyitott be.

-ó aludtál?

-nem csak ahhoz hasonlót próbáltam!- viccelődött Rya

-csak azért jöttem, mert ha gondolod, akkor most lemehetünk lebeszélni a bárral a fellépésed.

-persze, mehetünk!- mondta Rya kivirágozva. Tényleg szerette az éneklést és bánta, hogy anno Philedephiában megszakadt a dolog a Pubbal. Így most, hogy Dean felajánlotta a segítségét nagyon örült. Épp indultak volna, amikor megcsörrent Rya mobilja! De Rya nem akarta felvenni, mert tudta, hogy ki az. És Dean előtt veszélyes lett volna a dolog. De Dean nem értette miért akar menni, hisz ennyire nem sietnek.

-nem veszed fel?- kérdezte Dean

-mi?- hebegett Rya

- a telefonod? Nem veszed fel? Lehet hogy vmi fontos nem?

-nem hinném!! Menjünk, majd visszahívom!

-vedd fel, ennyire nem sietünk!

-rendben- egyezett bele Rya mert látta ha tovább ellenkezik gyanússá válhat. Így odalépett a telefonjához, Deanre nézett majd felvette.

-igen

-én vagyok- mondta John

-apa, te?- rebegte Rya

-értem szóval nem tudsz beszélni?

-nem igazán

-akkor később hívlak! Szia-majd John letette a telefont.

-rendben akkor majd még beszélünk, szia- színlelte a beszélgetést Rya, majd letette a telefont.

-apám volt, hogy merre vagyok, mert nem talált Philedephiában, de majd beszélek vele és elmondom a dolgokat.- fordult oda Deanhez Rya.

-értem akkor mehetünk?- kérdezte Dean mit sem sejtve, hogy az apja közelebb van hozzá, mint hinné.

A páros ezek után a bár fele vette az irányt, Sam pedig szétnézett a városban a csontváz felől érdeklődve. Dean és Rya pedig el tudta intézni, hogy már aznap este adhasson egy kis koncertet.

Deannel épp visszatértek a panzióhoz, mikor egy fura árnyat láttak Rya szobájánál. Közelebb mentek, majd mikor Rya meglátta ki az majdnem elájult az ijedségtől. Dean sem értette hogy került ide ez a szellem, de védelmezőlég maga mögé állította Ryát. De Rya így is érezte a szorítást, amit Lizzy okozott neki. Közben visszafutottak a kocsihoz, hogy Dean fegyvert szedhessen elő, de Lizzy szellem utánuk ment és Rya előtt állt meg egy karnyújtásnyira. Rya a félelemtől mozdulni sem tudott. A szeme könnyes lett és a szag ami megcsapta az orrát még jobban erősítette a rosszullétét.

-hibáztál Rya- suttogta Lizzy de ezt csak Rya halhatta-hibáztál és most itt az idő, hogy bűnhődj!!- mondta Lizzy, de ekkor Dean egy kősó tölténnyel elfoszlatta a szellemet, majd odalépett a ledermedt Ryához.

-jól vagy Rya?- kérdezte de nem kapott választ. Rya szemében a félelem látszott, ezért Dean szorosan magához ölelte.

-nyugodj meg elment, nincs semmi baj!- próbálta nyugtatgatni, amikor Sam lépett oda hozzájuk.

-mi történt?

-felbukkant Lizzy szellem!- mondta Dean miközben még mindig Ryát ölelte.

-és mit akart?

-nem tudom!- válaszolta majd Ryára nézett- mondott neked vmit?- kérdezte Dean, de Rya csak a fejét rázta.

Ezek után Dean felkísérte Ryát a szobájába és leültette az ágyra. Majd mellé ült. Rya még mindig nem mondott semmit.

-Rya szólalj, meg kérlek, komolyan megijesztesz-, mondta Dean némi aggódással a hangjában. Erre Rya odafordult hozzá és erőltetett mosollyal az arcán válaszolt.

-jól vagyok, nincs semmi baj. Csak megijedtem. De már elmúlt.- magyarázta Rya, de a lelke mélyén pontosan értette mit akart neki mondani Lizzy.

-akkor jó. Az estével mi legyen?

-mi lenne elmegyek énekelek!- jelentette ki Rya

-biztos úgy értem ezek után megérteném ha..

-de jól vagyok, láttam már szellemet nektek köszönhetően, így nem viselt meg.

-rendben. Akkor este. Most megyek Sammel nyomozunk egy kicsit, ha vmi van telefonon, elérsz, oké- mondta Dean, majd odalépett Ryához és gyengéden megcsókolta, és Rya viszonozta. Majd nem engedte el Deant, hanem átölelte.

-sajnálom- mondta halkan

-de mit?- értetlenkedett Dean

-Dean és sajnálok mindent amit…- de nem tudta végig mondani, inkább elfordult Deantől.

-Rya nem értelek? Vmi baj van?

-nem nincs, ne is figyelj rám. Készülök az estére. Akkor majd később találkozunk!- mondta majd visszalépett Deanhez és újra átölelte.

Majd Dean kicsit értetlenkedve, de otthagyta Ryát és elment Sammel. Miközben Rya az éneklésre készült, újra megjelent Lizzy szelleme, de most már Rya nem ijedt meg annyi mint előzőleg, mert tudta nem fogja bántani.

-Lizzy mit akarsz tőlem!!!

-hogy mond el a titkod!!- suttogta

-nem értem nekem nincs semmilyen titkom..- mondta Rya mert tudta Lizzy nem tudhat a John féle alkuról.

-ne hazudj Rya, úgy is kiderül és akkor már késő lesz, hogy helyre hozd.! Mond el az igazat! a sorsodat most még alakíthatod, de az igazság pillanata közel van! és ezt te is tudod!!-, mondta Lizzy majd lassan halványulva eltűnt.

Rya pontosan tudta mire érti Lizzy amit mondott, de nem igaz, hogy közel az igazság pillanata. Miért lenne? Gondolta magában. Hamar eljött az este, de Rya nem szólt Saméknek arról, hogy Lizzy újra megjelent nála.

Sam is elkísérte Ryát és Dean a bárba ahol már elég sokan összegyűltek az esti műsorra. Emiatt Ryának pici lámpaláza volt és már szinte el is felejtette, hogy mi történt délutánt.  Mielőtt még felment volna a színpadra, Dean bíztatás képpen egy csókot adott neki. Sam pedig mosolyogva elfordult. Majd Rya elkezdte a műsorát a színpadon.

-mi van Dean elkapott a szerelem?- kérdezte Sam

-nem tudom öcsi, de ez most más mint eddig.

-persze mert nem egy lebujban ismerted, meg és mert nem rock zenésznek adtad ki magad!

-ha ha!

Majd mindketten hallgatták Rya koncertjét, ami elnyerte a közönség tetszését. Már jó másfél órája tartott a műsor, Dean és Sam is leült egy asztalhoz és onnan figyelte Ryát, mikor épp egy szép lassú szám következett. A címe Te Siento volt. A szám közepénél járhatott Rya amikor látta, hogy Dean milyen édesen figyeli. Így visszamosolygott rá és úgy folytatta tovább a számot.

Egyszer csak Dean meghallotta, ahogy csörög egy mobil, de nem az övé, így rögtön tudta, hogy Ryáé mert nála hagyta a cuccait. Gyorsan előkutatta és látta, hogy tényleg hívják. De Rya még bőven énekelt és mikor újra kitekintett látta Dean kezében a mobilt. Lefagyott az arcáról a mosoly de a számot nem hagyhatta abba. Dean pedig gondolta, lehet hogy Rya apja, és majd ő beszél vele és átadja Ryának amit üzenne neki. Így felvette, Rya pedig premier plánban nézte végig ahogy minden romba dől.

-én vagyok John most tudsz beszélni?- mondta nem is sejtve, hogy a vonal végén Dean van.- Rya, fontos lenne hogy találkozzunk! Halló ott vagy? –kérdezte John és már érezte, hogy vmi nem stimmel. Közben Dean lassan összecsukta a telefont és ledöbbenve ült. Már nem hallotta sem a zenét sem semmit maga körül.

Rya pedig tudta, a látottakból, hogy igaza volt Lizzynek!!!