11. fejezet

Hitetlen hívők

A hármas már 4. napja volt úton. Épp Rya vezetett amikor átlépték Tennesse állam határát. Charlotteba tartottak, a hol több ember eltűnését jelentették, de végül mind előkerült kisebb sérülésekkel melyeket áramütés okozott. De nem tudták elmondani mi is történt velük.

Pirkadni kezdett amikor a városba vezető főúton haladtak. Rya élvezte a vezetést, főleg mert eleve egy Imapalát vezetett. Ez már maga az élvezet. Dean hátul aludt Sam pedig a laptopján böngészett. Dean már csak arra ébredt fel amikor Rya megállt egy motelnél. Kivettek két szobát, majd Dean és Sam elmentek Roy Mc’Allesterhez akit szintén áramütéssel kezeltek a helyi kórházban.

-szóval mi is történt vele?- kérdezte Dean miközben a kórház fele tartottak.

-nos múlt héten tűnt el szerdán, majd péntekre elő is került, de nem emlékezett semmire. Láthatóan sokkos volt, de amellett áramütést is szenvedett. De nem halálos erejűt, ahogy a többiek sem- mesélte Sam

-hányan voltak összesen?

-10en eddig!

-10 félig sült ember, jól hangzik! Na akkor érdeklődjünk mi is történt. Amúgy tetszik a hely neve.

-Charlotte?

-naná volt egy ilyen nevű barátnőm, hú Sammy ha ismerted volna…- mondta Dean elégedetten

-kímélj a részletektől

-jaj öcsi ideje lenne már becsajoznod, de úgy isten igazából!- mondta miközben odaértek a kórház recepciójához. Ahol mint közegészségügyi felügyelőknek állították be magukat. Innen Roy kórtermébe mentek.

-jó napot Roy! Hogy s mint- kezdte Dean

-jó napot kösz jól de kik maguk? Vmi biztosítási ügynökök, a feleségem küldte magukat?? Ha igen megmondhatják neki, megnyugodtat még nem dobom fel a pacskert.

-nem- nevetett Sam és Dean is- nem tudja mi közegészségügyi felügyelők vagyunk.- majd mindketten felmutatták a jelvényüket.

-á értem, tőlem mit akarnak?

-hogy elmesélje mi történt magával!!- válaszolta Dean.

Eközben Rya a motelben maradt, aludt egyet mert rendesen elfáradt a 13 órányi vezetéstől. Az alvásból a telefonja csörgése keltette fel. Mikor felvette már tudta ki az!

-tessék?- kérdezte álmosan

-találkozunk, kell! Most!- felelte John

-mi? Miért?

-gyere a motel melletti kávézóba. 10 perc múlva ott várlak!- mondta John majd letette a telefont.

-de…héj, halló!!- de Rya szavait már csak a pityegő hang hallgatta. Nem értette hogy került ide John, de aztán rájött, hogy honnan tudja mindig merre járnak. 10 perc elteltével kilépett a motel szobája ajtaján. Látta hogy Samék nincsenek itt, szerencséjére. Kint hűvös őszi szél fújt, ezért szedte a lábát, bár a kávézó nagyon közel volt. Mikor beért körülnézett. A sarokban meglátott egy nagykabátos barnahajú szakállas alakot. John volt az. Leült mellé.

-itt vagyok, de szerintem egy egyáltalán nem jó ötlet.- mondta Rya nyitásként.

-nyugi itt nem ismer senki! Egyedül vagyunk! -mondta mikor a pincérnő lépett oda hozzájuk.

-mit hozhatok??- kérdezte

-két kávét- válaszolta John kimérten. Mikor a pincérnő elment Ryához fordult majd egy újságcikket tolt oda hozzá és folytatta-, ide menjetek el. Itt van amit kerestek, de vigyázzatok ez egy nagyon veszélyes szellem!

-mi? Te most segítesz?

-pontosan, ahogy eddig is!

-ahogy eddig? Az neked segítség, hogy tönkre tetted az életem!- fakadt ki Rya

-ha állandóan a sérelmeid foglalják le a gondolataid, nem fogod megérteni, mi miért van!!- oktatta ki John, majd folytatta, -mond meg Samnek menjetek el ide!

-de miért hinnének nekem? Úgy értem közöm nincs még ehhez a vadászatosdihoz, ha most beállítok azzal, hogy ide menjünk ez csináljuk gyanús lesz nekik, az tuti!!

-igazad van! Akkor vidd ez a cikket és tedd be a naplómba! Barna könyv mindig a fiúknál van. Vagy Deannel vagy Samnél!!

-igen sejtettem egyszerű lesz!

-a lényeg hogy találják meg!!!

-tudod nem értelek, de tényleg. Itt vagy mellettük, vagyis inkább mögöttük folyamatosan, figyeled őket, segítesz nekik, de miért így? Miért nem állsz eléjük és mondod el mi miért van, hogy megértsék, hogy tudják az apjuk szereti őket!! Hogy tudják hogy vagy nekik!!

-mert nem sodorhatom őket veszélybe.

-veszély maga az élet amit élnek!!- vágta rá Rya

- szeretem a fiaim, már csak ők vannak nekem, nem hagyhatom, hogy miattam szenvedjenek!

-már most miattad szenvednek!- mondta Rya, majd kinézett az ablakon, ami pont a motel felé nézett, így láthatta, hogy a Chevy most áll be a parkolóba.

-a fene, visszajöttek mennem, kell!!

-várj még- mondta John- mond el hogy vannak?!

-mi?- lepődött meg Rya

-mond el hogy vannak- nézett rá John, majd látta amikor Dean és Sam kiszálltak az autóból. Közben Rya visszaült.

-hogy lennének szerinted!- mondta majd ő is kinézett az ablakon- Dean hisz benned, hisz az apjában és félt, azt hiszi vmi komoly bajod, van azért nem talál, de nem telik úgy el nap, hogy ne gondolna rád.

-és a kicsi Sammy?- kérdezte John, kicsit könnyes szemmel

-Sam is hisz benned, de ő ….

-ő mi?

-ő úgy hiszi és jól, hogy azért nem találnak, meg mert te nem akarod. Ő más mint Dean,  szeret téged, de a lelke mélyén tudja hogy ez a hit már rég nem a régi.- fejezte be Rya- de most tényleg megyek, különben lesz mit magyaráznom. John gondold végig, megéri e a fiadat kitenni ennek az egésznek! Ha tényleg szereted őket, menj oda hozzájuk, állj eléjük, és mond el! –mondta majd Rya kiment a kávézóból. Közben Dean és Sam is bementek a szobájukba. Rya visszasietett és közben azon járt az agya hogyan teszi be a naplóba a cikket. Mellesleg a cikkben csak pár mondta volt egy régi elhagyatott villamos üzemről amit lebontásra ítéltek. Gyorsan felsietett a lépcsőn és bekopogtatott a fiúkhoz. Dean nyitott neki ajtót, majd beinvitálta.

- na felkeltél?- kérdezte

-igen és láttam most értetek vissza, merre jártatok?- kérdezte miközben leült egy székre, ami egy asztal mellett volt. Nem véletlenül bökte ki ezt a helyet. Ott volt az asztalon a napló.

-a kórházban voltunk, felkerestük az egyik áldozatot, de semmi használhatót nem mondod.- válaszolta Sam

-de egy vmi kiderült- folytatta Dean- utálja a felesége.

-amellett az utolsó emléke, hogy vmi gyárba ment, de hogy hol volt ez a hely azt nem tudja.- fejezte be Sam

-szóval úgy mond zsákutca?- kérdezte Rya

-na igen de még meg nézem apa naplóját hátha van benne vmi erről. De előtte elszaladok kávéért!- mondta Sam majd kiment.

Ryának már csak Dean figyelmét kellett elvonnia, hogy be tudja csempészni a cikket a naplóba.

-Dean hoznál nekem egy pohár vizet ha megkérlek?

-víz? Jó rendben- felelte meglepetten Dean. És miközben ő a mosdóban töltött vizet Ryának, addig ő meg gyorsan kinyitotta a naplót és belerakta a cikket. Épp hogy volt ideje bezárni mikor Dean kilépett a mosdóból. Majd oda vitte neki a vizet.

-tessék! Minden rendben olyan izgatottnak tűnsz?- kérdezte Dean miközben, átnyújtotta a vizet.

-persze, köszi, amúgy semmi baj, tényleg- mosolygott Rya, magában meg csak sorolta a köszönömöket, hogy nem bukott le.

-tudod, arra gondoltam, hogy vmikor elmehetnék vhova, enni vagy dartsozni vagy vmi!- mondta Dean

-te most randira hívsz?

-igazat megvallva gondoltam kell egy kis kikapcsolódás?!

-kikapcsolódás!?- kérdezett vissza Rya, mire Dean bőszen bólogatott.- értem, tudod mit. ha kikapcsolódásra vágysz, akkor menj egyedül, na akkor ki fogsz kapcsolódni!!- mondta Rya majd megveregette a vállát. Épp mikor kiakart menni akkor nyitotta Sam az ajtót két kávéval!

-szia Sammy majd később beszélünk-, mondta Rya búcsúzás képen

-oké szia- válaszolta majd becsukta a lány után az ajtót.

-te Dean, szólj ha tévedek, de te kezdesz kijönni a formádból!?- mondta mosolyogva Sam

-pofa be!

 Majd Sam leült és kinyitotta John naplóját. Pár lapozgatás után eljutott a cikkig.

-ezt nézd Dean! Apa talált vmit erről az esetről!- mondta majd megmutatta a cikket a testvérének.

-szerinted ez lenne az a hely amiről Roy regélt?

-hát gyárnak gyár. És lebontásra ítélték, alkalmas lehet otthonnak pár elvetemült szellem számára.

-oké akkor leellenőrizzük, szólj Ryának addig lemegyek a kocsihoz, megnézem a fegyvereinket!- mondta Dean majd fogta a  kabátját és lement a Chevyhez.

Sam pedig bekopogott Ryához.

-Sam gyere be!

-nem inkább te ki. Elmegyünk, leellenőrzünk egy gyárat, aminek köze lehet az ügyhöz!- mondta Sam, mire Rya bement a kabátjáért és együtt ment le Sammel. Dean ekkor már a kocsiban várta őket.

-na végre mi tartott ennyi ideig?- kérdezte Dean majd a gázba taposott. 20 perc múlva már a gyár előtt álltak meg. Kiszálltak a kocsiból, majd Sam és Dean a csomagtartóhoz lépett. Rya nem tudta mit csinálnak így odament ő is!

-tessék Sam, kősó meg igazi hátha kellhet!- mondta Dean miközben fegyverrel látta el tesóját.

-Rya te lőttél már?- kérdezte  Sam

-nem!- válaszolt elképedve Rya a csomagtartó titkos részétől.

-majd most, tessék ez egy 9mm, csak húzd meg a tetejét, célozz és lőj. Ennyi menni fog nem?!- mondta Dean, majd oda adta neki a fegyvert. Rya életében először most fogott fegyvert. Mikor felfegyverkeztek bementek a gyártelepre. Kihalt volt minden csak a szél fújdogált. Szétváltak, és így mentek tovább. Rya minden neszre odafordult és ráfogta a fegyvert. Dean higgadtan járkált körbe, de egyelőre minden csendes volt. Majd egyszer csak Sam kiabálását hallották meg.

-Deeeaaann, Deaaaaaaan, segíts!!!!!- kiabálta, de Dean nem tudta merre van! Rya elkezdett futni a hang irányába, ahogy Dean is. Sam pedig egyre jobban kiabált, ls mikor Rya odaárt már eszméletlenül feküdt felette egy szürke alak lebegett és az ujjai között vibrált az elektromosság!! Rya nem tétlenkedett lelőtte az alakot aki szétoszlott. De Sam még mindig eszméletlen volt, és ekkor ért oda Dean…