1. fejezet

Ismerelten ismerős

Napjaink, Philedelphia

Sam Winchester aki nem rég töltötte be a 24. életévét épp jogot tanult az Philedelphiai egyetemen. Barátnőjével Jessicával élt egy kis külvárosi lakásban. Dean pedig az apjával élt, vagyis dolgozott és élt. 20 éve ugyanazzal foglalkoztal, minnél több démont és szellemet előkeríteni és kiiktatni. Dean tisztelte az apját olyannyira, hogy saját akaratát, terveit nem is vette számításba. Ám egy nap az apja nem tért vissza a vadászatból. Ekkor Dean beült a fekete ’67 Chevy Impalába ami az apjáé volt, eddig a napig majd Samhez vezette útja.

Rya élete is folytatódott bár azon az estén történtek nem múltak el nyomtalanul. Miután elköltöztek Lawrenceből az anyja elvált az apjától amikor ő 15 éves volt. Nem nagyon viselte meg a dolog mert amugy sem tőrödtek sokat vele a szülei, főleg az apja nem, később az anyja sem amikor az apjával veszekedett folyamatosan. Így mikor elváltak Rya egyik este elszökött otthonról, de az apja nem kerestette. Rya a gimi után egyetemre ment, mellette dolgozott és egy csoport társánál lakott.  Egyik este egy rakás könyvtári könyvvel és jegyzettel ért haza ahol Lizzy várta. Mindketten filozófiát és etikát tanultak de Rya emellett sokat olvasott szellemekről és más természetfeletti dolgokról. Lizzy olyan igazi egyetemista volt bulik, fiúk, szórakozás néha egy kis tanulással. Épp a körmeti festegette mikor Rya hazaért:

-sziaaa na kidobtak a könyvtárból mert loptál?

-ha ha nagyon vicces, de ezeket kikölcsönöztem amellett neked sem ártana egy két olvasmány ha a vizsgáidat le akarod tenni.

-jol van anyuci majd elkezdek „tanulni”, de most megyek hajat száritani ma randim van!!

-és most éppen ki van soron, Jack, Mike, vagy talán az a fura kiejtésű pasi, hogy is híjvák?!

- Mathew,!

-na az, igen Mathew aki az igent ögennek ejti-mosolygott Rya

-igen is aranyos, és te meg se szólalj mikor hoztál fel vkit is az elmúlt 1 évben??

-a tanulás fontos volt te is tudod!- vágta rá Rya

- a tanulás, persze-ismételte Lizzy kissé gúnyosan- és élni mikor akarsz?

-van rá bőven időm, neked viszont annál kevesebb a tanulásra!!

-lehet o de nekem mennem kell ha nem akarok elkésni, szia este jövök!! vagyis inkább éjszaka- mondta Lizzy de az ajtóból visszafordulva folytatta- de lehet hogy hajnal majd kiderül!! Jó magolást! !szia

-szia

Majd Rya belemerült a könyvekbe de gondolatai folyamatosan elkalandoztak és folyton azon az éjszakán járt amikor látta azt az alakot Sammy szobájában. De megpróbált koncentrálni  a tananyagra. Épp kávét akart készíteni amikor vki kopogtatott az ajtón. Oda sétált és mikor kinyitotta nem hitt a szemének. Olyasvalakit látott akiről már rég megfeledkezett, sőt aki már szinte nem is emlékezett. De most ott állt előtte, nagy kabátban, csapzottan!!

Rya meglepődött, de beengedte az ismeretlen ismerőst. Nem is sejtve hogy milyen lavinát indít el ezzel!!

Az idegen leült a nappaliban és elkezdte mondanivalóját és Rya döbbenten hallgatta…